A Premier League 21. fordulójában játszották le az Arsenal - Manchester United mérkőzést. Igazi csúcsrangadó volt ez a párosítás a javából. Nézzünk meg közösen pár apró részletet, amelyek a mérkőzésen döntőnek bizonyultak.

Podcast Taktikai Mágnestábla

A legutóbbi podcast adás rendhagyó volt, hiszen egy Taktikai Mágnestábla rész kapott benne helyet az utolsó 60 percben. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek a pozitív fogadtatást. Fantasztikusak vagytok, mert az a podcast rész lett az eddigi leghallgatottabb az oldal történetében. Szóval jár a taps mindenkinek. : ) Ennyi volt csak a kitérő, nem ezért gyűltünk ma itt össze, ugorjunk bele a Taktikai Mágnestáblába.

 Arsenal - Manchester United

Gondolom nem vagyok egyedül azzal az üres, kissé csalódott érzéssel, ami eltölt az elveszített rangadó után. Bármennyire is nagyon sok minden is sugallja azt a tényt, hogy a United még nem egy kész bajnokesélyes csapat, annál nehezebb elfogadnom, hogy az idei évben is a TOP 4 lesz a prioritás. Azonban maradjunk pozitívak, hiszen életjeleket mutat a United már ebben a szezonban. Ten Hag munkáját sem érdemes nagyon még megítélni, hiszen Arteta és Guardiola is jóval régebben dolgozik már csapatán. Nézzük meg egy pillanatra a bajnokság állását. Talán egy ,,sima" top 4 és a távoli bajnoki cím esélyt adhat a jó El-szereplésnek?!

A City-t sikerült az Old Traffordon megverni, az Arsenal ellen pedig nagyon jó lett volna azt a fránya 1 pontot megtartani. Ami igazán fájó lehet, hogy néhány napon belül 3 pontot bukott a csapat a 90. perc után (Palace ellen 3 helyett 1 pont lett meg, az Arsenal ellen 1 pont helyett 0 lett végül). Betudható ez sok mindennek, akár a 12 nap alatt 4 nem akármilyen mérkőzésnek is. Azonban abban azt gondolom megegyezhetünk, hogy jó újra leülni Manchester United mérkőzéseket nézni. A City meccs is nagyon emlékezetesre sikerült és legutóbb az Arsenal ellen sem panaszkodhatunk, igazi érzelmi hullámvasúton ültünk. A realitás sajnos szembe jött a végén (egyelőre), hiszen most nagyon úgy néz ki, hogy Arsenal - City csata lesz a bajnoki címért. A tradicionális klubok (Liverpool - Chelsea) messze lemaradva a top 4-től is, nekünk United szurkolóknak pedig egy Fulham  - Spurs mérkőzés adhat csemegét a top 4-es versenyfutással kapcsolatban. A Newcastle is óriási esély előtt áll, hogy az újkori történelme első évében elcsípjen egy BL helyet. A Spurs jó kérdés, hogy hova tart?! Most már lehet azt hallani, hogy Conte a szezon végén távozik, ezek sosem jó jelek akkor, amikor ennyire kevés pont dönthet akár a jövő évi Bajnokok Ligája szereplésről. Mit gondoltok örüljünk a top 4-nek, plusz jöjjenek Budapestre El-döntőt játszani? Vagy van még esély a bajnoki címre, elvégre is sok van hátra és Leicesterhez hasonló tündérmese is ritka, mint a fehér holló? 

Taktikai felállások: Arsenal 4-3-3 vs Manchester United 4-2-3-1

Sok újdonságot első ránézésre egyik csapat sem tálalt fel a taktika asztalán. Az Arsenal hozta a megszokott 4-3-3-t. Partey az ő védekező típusú középpályásuk, mint náluk Casemiro, Odegaard nagyon hasonló szerepkörben játszik, mint Fernandes a Unitedben, Xhaka pedig Eriksenhez hasonlóan a támadásokból és védekezésből is kiveszi a szerepét. Természetesen ezen párhuzamokat is csak azért említem, mert nagyon sok hasonlóságot használ a két edző. Ha a játékos típusokat nézzük akkor is. Mondjuk a Spurs - Arsenal mérkőzést látva, azt nagyon nem láttam jönni, hogy Nketiah ennyire nyerő embere lesz az Ágyúsok csapatának. Az Odegaard - Saka - Martinelli hármastól sokkal inkább vártam a csodát. Bár ha jobban belegondolok, akkor Martinez nevéről sem a szöglet utáni fejes gólok jutnak eszembe. 

Van egy érdekes szabályzata a Premier League-nek. Az első 19 forduló végéig 5 sárga kell ahhoz, hogy egy meccs eltiltást kapjon valaki (Casemiro a Palace ellen a United 19. bajnoki mérkőzését játszotta, ezért a 20. mérkőzést ki kellett hagynia az 5. sárga lap begyűjtése után). Azonban ha valaki túléli a 19. fordulót 4 sárgával, akkor a 20. bajnoki mérkőzéstől ez a szám 10-re ugrik, magyarul újabb 5 sárgát gyűjthet be büntetés nélkül. Érdekes kérdést vet fel ez a szabály bennem, és ahogy láttam másokat is megihletett a kérdéskör. Casemiro alapvetően ütköző játékos a középpályán, ezért a játékában fokozottan benne van a sárga lap. Esetleg McTominay-nak kellett volna inkább játszani a Palace ellen és Casemirot hagyni pihenni az Arsenal meccsre? Mit gondoltok ezen a poszton a fentiek tudatában nem lett volna értelmesebb a skótot betolni a Palace ellen? Vagy az 1-0 tartása miatt, Casemiro amúgy is bejött volna csereként, és akkor is bármikor összeszedhetett volna egy sárgát, ebben az esetben pedig McTominay lábában lett volna 60-90 perc így értelemszerűen fáradtabb is lett volna az Arsenal ellen?! Mit gondoltok McTominay hatos poszton való játékával mire mentünk volna a Palace ellen és ami fontosabb Casemiroval mire mentünk volna az Arsenal ellen? Ezek természetesen költői kérdések, megtudni a választ már nem fogjuk. Mindenesetre nagyon nem jött így jól a Unitednek az a plusz túra a hétközepén a Palace otthonába.

Azok a fránya 1v2-s szituációk a széleken

Az első mérkőzésen nagyszerűen kontroll alatt tartotta a United az Arsenal támadásépítéseinek sémáit. Gondolok itt az Odegaard - Saka kapcsolatra, vagy a Martinelli - Xhaka - Zinchenko hármasra a másik oldalon. Az Arsenal ugyanis hasonlóan a Unitedhez, Xhaka és Odegaard szerepvállalásával öt emberrel támadja le a négy védős rendszereket.

A podcast adásban kiemeltem a Saka - Odegaard páros oldalán néhány bontási lehetőséget. A négy védős rendszereket labdával, legtöbbször a belső védő és a szélső védő közötti területen érdemes bontani. Egészen egyszerűen azért, mert ott nyúlik meg a két védekező játékos között leginkább a terület. A két belső védő általában sokkal szűkebben, közelebb helyezkedik egymáshoz. 

Az Arsenal sajnos uralta a mérkőzést. Sokkal frissebbek voltak a játékosaik, a hazai közönség is támogatta őket. Rashford óriási vezető gólja azonban reményt és hitet adhatott a csapatnak. Mi a United erőssége? Az átmenetek! Ten Hag alatt a csapat abban már sokat fejlődött, hogy az átmenetekhez szükséges labdaszerzéseket gyakran már az ellenfél térfelén megszerzik. Emlékezhetünk az Ole Gunnar Solskjaer alatt tökéletesen kontrázó Manchester Unitedre. Nem egyszer a saját tizenhatosánál szerezte meg a csapat a labdát és onnan vágtázta végig a pályát. A holland mester keze alatt azonban a Unitednek nem kell a saját tizenhatosáig visszahúzódnia, hogy labdát szerezzen, már sokkal magasabban megtudja tenni, ahogy ezt az Arsenal ellen is többször meg is tette. Rashford vezető gólja előtt például ennyire magasan szerezték vissza a labdát. Láthatjuk, hogy a labda mögött csupán egy, rendezetlen védelmi vonal helyezkedik el.

A többit pedig már ismerjük. Azért nézzük meg még egyszer vagy többször!

Az Arsenal azonban nem sokkal később ki tudta egyenlíteni az eredményt. A hazai csapat igyekezett a United ellen a széleken 2v1-s szituációkat kialakítani, utána pedig jöhettek a beadások a United védelmi vonala mögé kerülés után. Rögtön a mérkőzés elején több labda érkezett a második hullámba. Többször írtam én is már a Uniteddel kapcsolatban arról, hogy az előző idények során sorra ették meg a második hullámba visszagurított labdákat a védők. Ebben idén sokat javult a United, ettől függetlenül az Arsenal igyekezett látványosan keresni a második hullámba érkező játékosait. 

Egy másik szituációban is:

Nagyon sokszor szét tudták sajnos szedni a United jobb oldali védekezését. A Zinchenko - Martinelli - Xhaka hármas állandó emberelőnyt biztosított AWB-vel szemben, de nagyon sokszor Fernandes is igyekezett besegíteni a jobb szélre. Antony nem igazán jeleskedett a védekezésben, de erre később kitérünk. Sajnálatos, hogy az első és a harmadik Arsenal gól is egy tudatosan szépen kialakított helyzet után született. Az első gólnál és a harmadiknál is létszámfölényt játszottak ki az Ágyúsok a jobb hátvéddel szemben, mind a kétszer Nketiah volt eredményes a támadásnál.

Az első gól előtti szituáció: sikerült a jobbhátvéd mögé bejátszani a labdát, aki pont nem AWB volt a szögleti utáni kavarodásnak köszönhetően. Ettől függetlenül az alapelv tisztán kiolvasható.

A harmadik gól előtti szituáció: Ismét az 1v2 AWB szemszögéből.

Hab a tortán, hogy Zinchenko passza is a második hullámba érkezik, sajnos nem sikerült hatástalanítani.

Talán az első Ten Hag csere után sokan vakarták a fejüket, hogy miért pont Antony helyére érkezik Fred. A válasz talán ott keresendő, amit a játékosok átlagos pozíciójából is ki lehet olvasni, mennyire egyedül hagyta AWB-t a brazil szélső. Szerintem Ten Hag sem lehetett elégedett a védekező munkájával egészen egyszerűen. Más kérdés, hogy a győztes gólt így is sikerült bevinnie az Arsenal csapatának. Ezek az 1v2-s szituációk azonban ezúttal döntőnek bizonyultak a rangadó sorsát illetően.

Ezúttal az xG mutatót sem lehet a csapat mellé állítani. Természetesen ez csak egy féle adat a mérkőzésről. Azt gondolom, hogy nagyot harcoltak a játékosok. Az idei évben igazi erőd lett az Emiratesből, amit így is sikerült elcsendesíteni pár perc erejéig. A végeredményt tudjuk, de ne legyünk borúlátóak, hosszú még a szezon, szinte féltávnál tartunk.

Nektek, hogy tetszett a mérkőzés? Mit gondoltok Weghorst játékáról? Presszingben látszik, hogy tud adni a csapatnak, azonban a futball komplexebb sportág annál, hogy csak egy szegmens alapján ítéljünk meg bárkit is.

Remélem tetszett a cikk! Köszönöm, hogy elolvastad! Várom véleményedet a komment szekcióban!

források:

https://www.whoscored.com/Matches/1640876/MatchReport/England-Premier-League-2022-2023-Arsenal-Manchester-United

https://www.manutd.com/en/mutv

https://www.sofascore.com/arsenal-manchester-united/KR

Kövess minket Facebookon, Instagramon, Twitteren és YouTube-on is!

Támogasd adományoddal a ManUtdFanatics.hu működését!