Híres magyar Vörös Ördögök: Fenyõ Miklós

Fenyõ Miklós exkluzív interjút adott a ManUtdFanatics.hu rovatának, amelyben híres magyar Vörös Ördögökkel beszélgetünk a klubról!


ManUtdFanatics.hu: Kérem meséljen  róla, hogy mi fogta meg Önt a Manchester Unitedben?
Az igazság az, hogy ezt nehéz megfogalmazni, arról van szó, hogy mindez érzelmi alapon történik. Ez olyan, mint amikor adott embernek az élete egyik pillanatában, valamilyen érzelem alapján kötõdés alakul ki például a Fradihoz, az Újpesthez, a Vasashoz vagy más csapathoz. Velem ugyanez történt ifjú koromban, amikor egy kisebb "kirándulást" tettem a világban. Valamelyest köztudott rólam, hogy néhány évig Amerikában éltem, aztán majdnem 1 évig Angliában. Anglián belül pedig konkrétan Manchester városában. Ekkor még gyerek voltam, s a családom egy futballszeretõ kis társadalom volt. Elsõ pillanattól kezdve elkezdtünk kijárni meccsekre az Old Traffordra, hiszen az apám a Uniteddel szimpatizált, természetesen én is, így nekik drukkoltunk az angol bajnokságban egészen addig, amíg haza nem jöttünk. Ezután már kevés hír jutott el az angol futballról Magyarországra. Akkor lángolt fel bennem újra, amikor [1-2 évtizede], különbözõ csatornákon ismét megjelent az angol futball, így aztán rendesen nyomon lehetett követni a dolgokat és figyelni a csapatot. Nyomon lehetett követni a BL-szereplését, és azt követõen már a bajnoki mérkõzéseket is rendszeresen néztem. Természetesen azóta is ugyanannak a csapatnak drukkolok, hiszen érzelmileg ez a klub áll hozzám a legközelebb. Õszintén szólva kritikusan nézem a csapatot, mert én ilyen kritikus alkat vagyok. 
 
ManUtdFanatics.hu: Milyen gyakran jár az Old Traffordon?
Az utóbbi 20 évben 4-5 alkalommal voltam, de minden meccsüket megnézem a TV-ben. 
 
ManUtdFanatics.hu: Melyik volt a kedvenc pillanata ott?
A kedvenc pillanatom [magyarként - szerk.] bármilyen szomorúan is hangzik az volt, amikor nagyon nagy megtiszteltetésben volt részem, mert az MLSZ-tõl [Magyar Labdarúgó Szövetség - szerk.] kaptam 2 jegyet, és a fiammal mentünk ki. Ha jól emlékszem, akkor a Zalaegerszeg volt az ellenfél, amikor 5-0-ra nyert a United. A két jegyet, amit kaptam az igazgatói páholyba szólt, ezt úgy kell elképzelni, hogy innen rögtön a felezõvonalra nézhettünk le. A bársonyszékekre aranybetûkkel voltak ráírva a nevek, hogy melyik kinek a tulajdona, és a mi helyünkre Sir Bobby Charlton neve volt írva. Ugyanígy mindegy egyes széken 1-1 nagy legenda neve szerepelt. Volt szerencsém az itteni VIP-büfébe is bemenni, ahol személyesen találkoztam Bobby Charltonnal és sok mindenkivel, aki valamikor a csapatban játszott. A szünet volt a legnagyobb élmény, amikor együtt pezsgõztünk és szendvicseket ettünk ezekkel a nagyságokkal. A mérkõzésen volt egy érdekes dolog, hiszen egy magyar csapat játszott. Én nem a szurkolókkal utaztam, hanem egy újságírói delegációval. A meccs napján láttam õket, ahogy forgatnak, s engem ugyan nem emiatt, csak egyszerûen felismertek a magyar tv-sek, a kamera elé hívtak és megkérdezték, hogy mi a véleményem a mérkõzésrõl. Azt válaszoltam, hogy jelenleg a United önmagához képest elég gyenge formában van, úgyhogy 3-0, 3-1-es körüli United gyõzelmet jósolok, ami a magyar közvéleménnyel ellentétes vélemény volt, hiszen itthon úgy gondolták, ha a Népstadionban gyõzni tudtak, akkor talán tovább is tud menni a Zalaegerszeg, de természetesen esélyük nem volt. Elõzetesen nem éreztem, hogy a United jó formában lenne, ezért is tippeltem egy szerényebb különbségû továbbjutást, aztán 5-0 lett belõle, de akár 10 is lehetett volna.
 
 
ManUtdFanatics.hu: Van kedvence a jelenlegi, illetve az egykori Vörös Ördögök közül?
Van, akit a játéktudása és a tehetsége alapján a legkomolyabb értéknek tartok, õ pedig Wayne Rooney, aki nem mindig hozza a legjobb formáját, de hát sajnos nem is nagyon lehet ennél jobban játszani, ahogy õ játszik. 
 
Kritikusan látom a helyzetet, s lehet hogy sok rajongónak csalódást okozok, bár nem ez a célom, mert én lennék az egyik legboldogabb, ha BL-t tudtunk volna nyerni és nem kellene izgulni egy olyan csapat ellen, mint a [Bayern - szerk.] München, vagy legyen bárki az ellenfél. Sajnos úgy látom, hogy nekünk minden egyes csapat ellen nagyon meg kell szenvednünk. Néhány gólocskás gyõzelmeket nem nagyon tudok értékelni, mint a legutóbbi bajnoki meccs. Mondhatjuk azt, hogy egy BL-csalódás után történt, így ez is beleférne, de az évtizedek során olyan probléma van a csapattal, hogy a hatalmas elismertséget élvezõ Sir Alex Ferguson kicsit már a múltban él, nagyjából azt a játékstílust játszatja, amelyet Európában már nagyon sokan nem játszanak, ennek ellenére még mindig ebben a szisztémában bízik. Az az érzésem, hogy kicsit túlhaladta õt a technológia, a futballtechnológia. Egy másik probléma, amit én érzek, hogy nem tud a világsztárokkal mit kezdeni, nem tudja kezelni õket, s azt hiszem, hogy az a hitvallása, hogy õ itt a világsztár és másnak beleszólása ne legyen. Most az õszinte érzéseimet mondom, amiket átélek hétrõl-hétre. Ez a csapat a világ 2. vagy 3. leggazdagabb klubja, de nem akar és valahogy nem is nagyon tud világsztárokat vásárolni, mert nem szívesen jönnek ide hozzánk a legnagyobbak. Nem mondom, hogy a Manchester City-rõl, Chelsea-rõl, PSG-rõl vagy a Real Madridról kellene példát venni, inkább a Barcelona szolgálhat példaként, hiszen olyan technikás játékosok kellenének ide, akik ott játszanak, hiszen ebben a szisztémában csak úgy lehet játszani, ha a játékos a top technikai tudással rendelkezik. Nálunk ez nem így van, elpattannak a labdák, meg kell érte szendvedni. Nem ismerjük a modern védekezést, amit az általam felsorolt csapatok játszanak, hogy a játékos a pálya minden részén védekezik, még pedig olyan szisztémában, hogy azonnal letámad és visszaszerzi a labdát. Itt nincs ez a felfogás, az ellenfél általában feljön a tizenhatos elõterébe, és ott azt játssza, amit akar. Nem vagyunk elég frissek, reakcióképesek. Nincsenek olyan játékosaink, akik erre képesek. 
 
S most térek vissza az eredeti kérdéshez, hogy például Rooney olyan játékot játszhasson, amire õ képes, ahhoz társak is kellenek. A másik példa Van Persie, aki az Arsenalban gördülékeny játékhoz szokott, földön tartva a labdát helyzetbe tudták hozni, amit szenzációsan kihasznált. Nálunk szenved és vergõdik a pályán. Lehet, hogy az én elvárásom túl nagy, de nem vagyok boldog, amikor [mint legutóljára], egy megpattant lövésbõl szerzett góllal nyertünk a Reading ellen. Én maximalista vagyok, õk legyenek a világ legjobbjai és rettegjen tõlük az egész világ. Pillanatnyilag nem így van. 
 
ManUtdFanatics.hu: Mennyire tudja összeegyeztetni az életét a United szurkolással, illetve milyen sûrûn látja a csapat meccseit?
Össze tudom egyeztetni, így minden mérkõzést látok. Szerencsés vagyok, mert az elfoglaltságom mellett szinte minden meccset meg tudok nézni, és már nagyon sokszor elõfordult, hogy odarendeltem egy TV-t a fellépésre, fõleg, ha az elsõ félidõt nem láthatom, mert pont akkor van fellépésem, akkor a második játékrészrõl ne maradjak le. Ilyen értelemben fanatikus vagyok, mint ahogy ez a mentalitás az Önök honlapjának nevében is megtalálható. 
 
Képben vagyok mindennel kapcsolatban egyébként, Rooney-n kívül van még 1-2 játékos, akit szeretek a csapatban, az egyik ilyen Robin van Persie, akit elsõsorban az Arsenalban mutatott teljesítménye alapján ismerek. Nem sokat tudok kiemelni, hiszen javarészt közepes szintû játékosok vannak, akik a középpályán játszanak, mint Ashley Young. Valenciát szeretem, mert bár mindenki tudja, hogy csak egy lába van, de látszik rajta, hogy van esze a játékhoz. Egy bizonyos dologban jó, és ezért tudom szeretni. Aztán nagyon szerettem a korábbi csapatból Paul Scholes-t, Ryan Giggs-et, elöl a Yorke-Cole csatárduót, Beckhamet. Ezeket a játékosokat imádtam, hiszen nem õk voltak a világ legjobbjai, mégis mindenki félt tõlük és saját posztjukon, a játék sok elemében pedig mégis a világ legjobbjainak számítottak. Így õket nagyon-nagyon szerettem, de legfõbbként azt a felfogást, amely jellemezte õket. Emellett még Roy Keane mentalitásával, a mindenáron gyõzni akarásával is nagyon szimpatizáltam. 
 
Az 1999-es BL-döntõn a Bayern [München - szerk.] jobban játszott, de a sorozatot figyelembe véve azt a Bajnokok Ligáját simán megérdemeltük, viszont ami onnantól fogva történt, - én már akkor mondtam a fiamnak, akivel együtt szurkolunk, mert ugye apáról fiúra száll ez a dolog -, most lehet egy közhellyel fogok élni, de "Elég, ha a cipõt kiküldjük a pályára" mentalitás fog uralkodni. A következõ években már valami nem stimmelt, mert már megnyertük a BL-t, akkor mi már mindent megengedhetünk magunknak. Azóta igazán lelkesedni nem tudok, nézem-nézem, drukkolok, megõrülök, idegbajt kapok minden meccsen, és nem vagyok boldog, hogy ez a csapat nem olyan. 
 
Senkit ne tévesszen meg, amit mondok, én mindenekfelett a Manchester Unitednek a szurkolója vagyok, és minden, amit itt elmondok a keserûség hozza ki belõlem. Kritikus vagyok, és nem ellendrukker, mert nincs olyan csapat a világon, aki ellen ne a Unitednek drukkolnék. 
 
ManUtdFanatics.hu: Összefoglalva mondhatjuk azt, hogy véleménye szerint a 99-es triplázás óta nincs meg az a mentális erõ, amely akkor jellemezte a csapatot?
Igen, én úgy látom, hogy amikor '99-ben azt megnyertük, azóta valami történt. Persze tudom, hogy azóta volt még egy BL-gyõzelem, ami egy nagyon szerencsés gyõzelem volt, de ott már jócskán benne volt a csapatban az a mentalitás, amit én nem érzek jónak, amiben én nem érzem azt a tüzet, azt a motiváltságot. 
 
Nézhetjük a többi meccs eredményeit, meg vizsgálhatjuk a tavaly elvesztett bajnokságot, de az õrület, hogy abban a másik csapatban, a Cityben micsoda erõ volt ahhoz, hogy az utolsó pillanatokban mégiscsak berúgják azt a gólt, amivel megnyerhetik. Nálunk ilyet nem tapasztalok, elõre ívelgetik a labdát a kisebbnél-kisebb támadóknak, akik nem tudják megtartani azt. A négy támadó közül nem nagyon van, aki meg tudná tartani egy 40 méterre elõre ívelt labdát, háttal a kapunak 1-2 védõvel a  nyakában. Ez nem a mi játékunk, mert mondhatni törpék vannak Kagawától kezdve Rafaelen keresztül, elöl Hernandezig, Rooneyig. Egyedül Van Persie magas, aki a szögleteket rúgja, mert a rúgótechnikája szenzációs, emellett remekül fejel. Egyáltalán nem értek egyet, hogy Vidic vagy Rio lenne a világ egyik legjobb center halfja, igen õk voltak, de ez már a múlté. Olyan hibáik vannak, amelyekbõl sorsdöntõ gólokat lehet kapni, és kaptunk is épp eleget az elmúlt tizenakárhány évben. Elégedetlen vagyok, ettõl függetlenül United drukker maradok. Ha nem az lennék, akkor elégedett lennék velük, mert akkor ellenfél lenne. Én így látom sajnos.
 
ManUtdFanatics.hu: Véleménye szerint Sir Alex Ferguson meddig lesz a Manchester United menedzsere?
Ameddig akar. Nincs konkurenciája, ha például Guardiola annak idején kijelenti, hogy idejönne, akkor talán lett volna egy olyan dilemma, amely okán megfontolta volna, hogy érdemes volna átadni a helyét. Véleményem szerint akkor Guardiola tudott volna valami olyat csinálni, ami az elmúlt évekhez képest változást hozott volna, de végül a Bayern vette meg, akiknek szerintem sokkal okosabb a futballhoz való viszonyuk és a játékospolitikájuk is. Nem véletlen, hogy oda került. Fergusonnak nincs alternatívája, Angliában talán csak Harry Redknapp. Ez az egyik dolog, a másik pedig az, hogy olyan fajta megbecsülés és tisztelet övezi ezt az embert, hál' Istennek jó egészségi állapotban van, tehát ameddig akar, addig lesz itt edzõ. Azt kell, hogy mondjam, most már talán nem is bánom, mert az ellenfelek a legjobban Fergusontól félnek. 
 
 
ManUtdFanatics.hu: Mit gondol, ki lenne a méltó utódja?
Jelenleg nem látok olyat. Jó lenne, ha angol lenne, mert egy kicsit anglomán vagyok, de most nem tudok senkit, akire azt mondanám, hogy 'Na, õ jó lenne'. A külföldieket nem tudom olyan mértékben megítélni, néha felbukkan egy ilyen Villas-Boas, aztán kiderül róla, hogy túl fiatal ehhez a dologhoz. Lásd példaként a Chelsea-ben végzett munkáját. Mourinhot természetesen bármikor elfogadnám, mert az õ mentalitásával valóban lehet nyerni. Vele kapcsolatban pedig az a probléma, ha visszajön Angliába, akkor nem tudom, hogy megengedheti-e magának azt a luxust, hogy ne a Chelsea edzõje legyen. 
 
Most már úgy vagyok vele, hogy amíg Ferguson itt van, addig legalább van esélyünk az angol bajnokságot megnyerni, mert azért õ mégis csak tud valamit. Tud a játékosokkal bánni, bár a világsztárokkal nem tud mit kezdeni. Az én maximalizmusom szerint ezt a csapatot így-úgy kézben tartja, és ezt-azt mégis csak nyer vele. 
 
Sajnos lehet, hogy pesszimistán hangzik, de a baráti körömben már kijelentettem, hogy Rooney helyében már nem lennék itt. Ugyanis nincsenek társai. Nem tudom, hogy õt ki mire értékeli, de õ egy fantasztikus tehetségû játékos, és olyan futballintellingenciával rendelkezik, ami nagyon kevés embernek van. Nálunk ezt nem tudja kamatoztatni, a játéknak nagyon sok elemében. Zseniális rúgótechnikája van, kivételes, ahogy lát a pályán, ahogy passzol. Nagyon sok mindent tud, egy jó támadó középpályásnak is jó lenne, illetve egy jó befejezõ csatárnak is. Csak a mögötte lévõ rendszert kellene felépíteni, ahogy az Arsenalnál Van Persie-re volt építve a játék.
 
Ott vannak azok az olasz, spanyol, brazil játékosok. Például az a tehetséges kis kölyök, Oscar a Chelsea-bõl. Neki látszik a mozgásán, a technikáján, hogy egy olyan csapatban, amikor csak az utolsó 20 percre áll be, - mert most Beníteznek ez a koncepciója az utóbbi idõben - õ akkor is képes gondot okozni, tehát látszik, hogy õ egy jó futballista. 
 
Rafaelen nem látom, hogy jó futballista lenne, Andersonon pedig még kevésbé. Mit keres nálunk a középpályán egy ilyen ember, aki irányító szerepkörben játszik? Carrick van még, akit istenítenek, de szerintem lassú, körülményes, úgy fordul, mint egy villamos, ahogy mondani szokták. Nem elég labdabiztos, nem elég gyors. Ezek nem irányíthatnak, mikor a többi csapatban olyanok vannak, mint Mata. Ott van Ramires, aki úgy szerez labdát, ahogy akar. Ott van a belga gyerek, Hazard, aki azt csinál a labdával, amit akar. Ilyen játékosok hol vannak nálunk?
 
ManUtdFanatics.hu: Ki az a játékos, akit szívesen látna a csapatban?
Neymart szívesen látnám, aki még a Santosban van, de nyílván nem hozzánk fog jönni. A Chelsea-bõl az említett játékosokat szívesen látnám. Agüero, Falcao és egy olyan játékost még, mint Yaya Touré, hiszen ezek mind-mind szenzációsak. Az utóbbi játékost nagyon szívesen látnám nálunk, labdaszerzõnek, illetve irányítónak is jó. Hol van itt ilyen képességû játékos? 
 
Mondom, ehhez egyfajta mentalitás is kell, mert annál jobb teljesítményt produkál, még a hibáival együtt is. Mondjuk, hogy ha Mourinho lenne az edzõ, és ugyanezeket a játékosokat írányíthatná, akkor itt sokkal jobb csapat lenne. Ezt merem állítani, de teljes fikció az egész, mert úgy se lesz így. Mourinhonál így nem lehet kivárásra játszani, nyugalomra, aztán ívelgetünk és hagyjuk az ellenfelet, hogy a tizenhatosunkig felhozza a labdát. Nem akarjuk visszaszerezni azt, hanem csak hátrálunk. Mi ez? Ilyen nincs, nekünk akárki gólt tud lõni, fõleg egy olyan kapusnak, aki nem tudja megfogni a labdát, fél a labdától. Ott van a világ néhány másik kapusa, például az Internél Handanovic milliószor jobb kapus, Buffonról nem is beszélve, akirõl tudom, hogy öreg, de a kapuban elmenne. Rajtuk kívül ott van még Cech és Casillas, tehát ilyen szintû kapusra marha nagy szükség lenne. 
 
Ott van Ryan Giggs, imádtam azt az embert, megõrültem érte, ahogy játszott a pályán, úgy cikázott, azt csinált az ellenfél védõivel, amit akart. Szerencsétlennek 40 évesen még húzóembernek kell lennie egy csapatban? Ez szégyen. Már rég a szobrát kellene leleplezni az Old Trafford elõtt, és ott kéne ülnie a díszpáholyba és valamilyen funkciót betöltenie a klubnál. Az az ember mindent megérdemel, hiszen az életét adta ezért a klubért. Ma már nem lehet 40 évesen 25 évesekkel versenyt futni. 
 
ManUtdFanatics.hu: Ön szerint idén sikerül-e megnyerni a bajnoki címet és az FA-kupát?
Ha a 15 pontos elõny tudatában nem tudjuk megnyerni, akkor tényleg valami nagyon nagy botrányt kellene csinálni szerintem. Igen, én azt hiszem, hogy megnyerhetjük! Még ezzel a csapattal is, mert szerencsésen összejátszottak a körülmények. Nem hiszem, hogy 15 pont különbséggel, de talán 3-4-gyel még sikerülhet. Nem mondhatok mást, 15 pont, 9 meccs. Megnyerhetjük.
 
Az FA-kupában ugye megint ott volt a 2-0-ás elõny, ahol borítékolhattam volna, hogy nem marad annyi a végeredmény. Gondoltam, hogy a Chelsea gólt fog lõni, s a végén már azt is, hogy talán meg is nyeri a mérkõzést, végül nem így lett. Most elmegyünk Londonba, ahol minden arra mutat, hogy a Chelsea fog továbbjutni. Csoda lenne, ha mi jutnánk tovább. Egyébként nem tudom, hogy mit gondolnak az FA-kupáról, de szerintem azt gondolják, hogy fontos. Pont ez az elszomorító, hogy tudják mennyire fontos az FA-kupa, otthon játszunk, 2-0-ra vezetünk és nem, hogy megtartani nem tudjuk, hanem még el is veszítjük. Ez az, amit nem lehet megemészteni, mert ilyenkor rúgni kell még egy harmadikat. Akkor is, ha lõ az ellenfél egyet, és akkor is, ha nem rúg. A megfogott boxoló esete, akire már rászámoltak, hogy most kell agyon ütni. Az nem mentalitás, hogy majd a 2-0-val kihúzzuk.  
 
Az FA-kupában remélni remélek, csak nem várok továbbjutást. Boldog lennék, ha továbbjutnának, hiszen a bajnokságot és az FA-kupát megnyerni Angliában nagy dicsõség. 
 
A Bajnokok Ligájából való kiesés nagyon szomorú, bármennyire is csalás volt ez a kiesés. Tudom, hogy durva kifejezés, de én megengedhetem magamnak, mert az UEFA-tól nem fogok büntetést kapni, de az akkora nagy csalás volt. Önmagunkhoz képest remekül játszottunk. Ha nem 10 emberrel kellett volna befejeznünk a találkozót, mert a Real Madrid van olyan jó csapat, hogy Nani kiállítása után megnyerje a meccset. Ilyen kiállítás nincs, az ilyen kiállítás felháborító. Platininak már rég le kellett volna mondania. Ez még csak egy sárga sem volt, csupán magasan akarta átvenni a labdát. Végzettségemet tekintve bíró vagyok, olyan szabály nincs, hogy a labda megjátszásának érdekében fölemeli a lábát egy kicsit magasra, és a tekintete abszolút a labdán van, aztán az ellenfél védõje belerohan és egybõl piros, ez kizárt dolog. Ez iszonyatosan felháborító.
 
ManUtdFanatics.hu: Ismeri a ManUtdFanatics.hu honlapot?
Nem, de meg fogom nézni. 
 
ManUtdFanatics.hu: Milyen tervei vannak a jövõre nézve?
Saját terveimrõl felesleges beszélni, csak ha majd megvalósulnak. Mûködöm a pályán, színdarabjaim mennek az ország különbözõ színházaiban. Jelenleg egy új darabon dolgozunk, amellyel sok-sok tervem van. Továbbá terveim közt van, hogy továbbra is minden United meccset megnézek, figyelemmel kísérek. Megpróbálom a saját következtetéseimet levonni. A MUTV-t a hivatalos honlapon nézem jóformán minden nap. Remélem azt, hogy egyszer észreveszik, hogy egy szemléletváltás kell Fergusonnal vagy Ferguson nélkül. Szeretnék még látni néhány trófea felemelést, de jelen pillanatban nem vagyok derülátó ezzel kapcsolatban. 
 
 
A ManUtdFanatics.hu hatalmas köszönettel tartozik Fenyõ Miklósnak az interjúért!




Hozzászólások