Legutóbbi írásom óta 31 nap eltelt, így érdemes összefoglalni, hogy az azóta eltelt időszakban, pontosan hogyan alakult a csapat sorsa, a három leginkább kiemelt mérkőzésen.

Tudom, kissé sztereotip magyar felhangnak tűnik már a címben jelezni, hogy itt nem az álommal való lebegés lesz az egyik fókuszpont, de átvizslatva a különböző fórumokat úgy vettem észre, hogy minél nagyobb a győzelmi sorozat, annál inkább elfelejti az átlagszurkoló, hogy ez a jelenlegi állapot rendkívül törékeny lábakon áll még.
Jelen írás így kettős érzéseket fog kelteni, mert először a pozitívumokat kívánom kiírni magamból és utána szeretnék rávilágítani aggodalmaimra.

A Mester visszavonulása óta elindultunk a lejtőn. Ez a 6. szezon amit nélküle kezdtünk el, de továbbra se látom a fejlődést, a játék képét, egyszerűen szenvedés az egész, úgy ahogy van. Ki vagy kik ezért a hibásak? Nem mondom, hogy Mourinho a megfelelő ember a padra, mintahogy azt se állítom, hogy Moyes vagy Van Gaal kellett volna Fergie után, de nem minden az edzők hibája. Itt ahol hiba lehet a gépezetben, ott van is.

Mostanság igencsak megnőtt azon Manchester United fanatikusok száma, akik Mourinho menesztését követelik. Vannak akik a taktikát kifogásolják, a mutatott játékot, vagy éppen a tavalyi kupa nélküli évet. Ebben a blog bejegyzésben az én véleményemet szeretném megosztani veletek a mostani helyzetről és mit várok a fiúktól, na meg persze José-tól ebben a szezonban.