Mi köze van Puskáséknak az egyetlen angol futball-sikerhez? Honnan jött a 4-4-2? Taktikai Zóna, történelem óra.

(Nem kapcsolódik ugyan szorosan a Unitedhez, de a közelgõ Eb, és a vélhetõen itt is túlsúlyban lévõ angol drukkerek miatt talán van némi létjogosultsága a posztnak.)

 „Le style, c'est l'homme” – mantrázza mindenki az unalomig ismert mondást, de közben észébe sem jut, hogy az egésznek bármi köze is lenne a futballhoz – már persze a manapság inkább kapusként ismert egykori matematikus-csillagász kiötlõt kivéve. Holott van bõven, a stílus ugyanis nem csak az embert magát, de a futball fejlõdését is alapjaiban határozza meg, nyilván persze nem véletlenül, lehet némi átfedés a kettõ között. A fejlõdés katalizátora ugyanis az ember maga: a homo sapiens, amely tengernyi hibája és fogyatékossága ellenére is mindig mindent a saját képére formál. Igen, még a futballt is.
 
Látszólag persze ennek nem sok köze van a Manchester Unitedhez, de ha valaki kicsit is jobban belegondol, gyorsan beláthatja, hogy József Attila-i fordulattal szólva, fecseg a felszín, hallgat a mély. Sir Alex Ferguson ugyanis pont elég nagy állam az államban ahhoz, hogy kedvére alakíthassa gárdája önképét, huszonhat év alatt kis túlzással csak abba nem ütötte bele az orrát, amibe nem fért bele, és itt most nem feltétlenül a borospohárra gondolunk. Hajtás után elsõsorban a stílus-játékkoncepció-taktika háromszögben próbálunk meg elmélyedni, látleletet adunk Ferguson gondolkodásmódjáról, de azoknak is érdemes lapozni, akik csak a Hazard és Kagava márkanevekkel futtatott termékekre buknak.
 

Mindjárt hivatalosan is megkezdõdik az átigazolási idõszak. Mint minden  szezonban, most is összehozzák szeretett csapatunkat a nyár legkapósabb tehetségeivel. Nézzünk gyorsan körül a világ futbaljában, kik érkezhetnek a nyáron, mennyiért és ki lenne a legalkalmasabb egyes posztok betöltésére.

Ma még nem ültem eleget számítógép elõtt (:P), ezért el se tudnék képzelni szórakoztatóbb tevékenységet, mint a Manchester United 2011-12-es idényét taglaló poszttrilógia harmadik, befejezõ részének megírását. A nejem (este fél nyolckor) még a munkahelyén, a gyerekek mesét néznek, idõmbõl éppen kitelik, úgyhogy neki is látok. A korábbiakban górcsõ alá vettem a gólok elkerüléséért leginkább felelõs szekciót, majd az azok megszerzéséért küzdõket is, most pedig következzék néhány meglátás az összképrõl, a (közel)múltról és a (közel)jövõrõl!

Az elõzõ szezon játékosteljesítményeinek értékelését - a kapusokkal és hátvédekkel megkezdett sort folytatva  - a középpálya és csatársor osztályzásával fejezem be, mielõtt rátérnék az egész év sommázására és a jövõbe tekintésre. Ahogy az elsõ részben is, most is igyekszem úgy kiosztani az érdemjegyeket, hogy az adott játékost csakis az elõzõ évadban mutatott produkciója alapján díjazzam, és a korábbiak (vagy eljövendõk) csak akkor számítanak be (akár pozitív akár negatív irányban), ha az illetõ "két jegy között áll". 

Nagy a találgatás, hogy vajon Kagawa beleillik-e a játékrendszerünkbe. Ebben az írásban próbálok meggyõzni mindenkit, hogy kell nekünk Shinji... És természetesen egy rövid kis életrajzot is szolgáltatok a japánról...
 

Az elmúlt hónapokban jó néhány poszt bennem ragadt - legyen szó nõi kosárlabdáról, NBA-rõl vagy éppen a manchesteri háziversenyrõl. Nem akarok mentegetõzni, kifogásokat keresni, ha nagyon akartak volna, kibuktak volna belõlem azok a gondolatok, amiket rendre ki szoktam írni magamból. Jellemzõ módon most, amikor holtfáradt vagyok, jutottam el arra a pontra, hogy újra górcsõ alá vegyem szeretett focicsapatomat, a Manchester Unitedet - egy rövid (ezt magam se gondoltam komolyan) értékelõ erejéig. Azt hiszem, már képes leszek higgadtan, tárgyilagosan megítélni az egyes játékosok teljesítményét - az infarktusos véghajrá után.

Ennek a rövid blogbejegyzésnek nem észosztás a lényege, csupán egy felmérés.

Bár pár éve még nem hittem, hogy egyszer a ManUtdFanatics oldalán lesz olvasható egy írásom, azonban az elmúlt hónapban olyan élményben volt részem, mely után mindenképpen szükségesnek éreztem, hogy leüljek a billentyûk mögé és a következõ sorok „papírra vetésével” kedvenc csapatom szurkolóihoz is eljuttassak egy picit abból a csodából, amit testközelbõl élhettem meg.
 

Május 17-én közzétették a jan-febr-márc idõszakra vonatkozó pénzügyi mutatókat, ezzel együtt a 2012-es üzleti év elsõ 9 hónapja ismert.

 
 
 

 Hazajövet egy "Híres lettél" címû e-mail fogadott aminek olvasáásra úgyérzem reagálnom kell.

Mint a címbõl kiderült, ez egy rendhagyó (6 részes) trilógia lesz, aminek ti most a 3. részét olvashatjátok. Kezdjünk is bele, remélem ez is tetszeni fog :)

 Az elõzõ blogbejegyzés után kapott pozitív kritikákon felbuzdulva (amiket nagyon köszönök) folytatom a szezon elemzését.